A panasztörvény a magánvállalkozásokat un. belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására kötelezi:
– 2023. december 17-ig a legalább 50 és legfeljebb 249 főt foglalkoztató vállalkozások
– 2023. július 25-től, a törvény hatálybalépésével egyidejűleg a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozások, továbbá a Pénzmosás elleni törvény (Pmt) hatálya alá tartozó szolgáltatók, foglalkoztatotti létszámra tekintet nélkül pl. könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók, adószakérők, ingatlanközvetítők, ügyvédek, közjegyzők, pénzügyi szolgáltatók. Az un. önfoglalkoztatókra is kiterjed, amely azt jelenti, hogy alkalmazottat nem foglalkoztat, de a Pmt. hatálya alá tartozik.
Bejelentés tartalma:
A panasztörvény alapján:
belső visszaélés-bejelentési rendszerben a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni, amely a bejelentő munkavégzésével kapcsolatos tevékenységével összefüggésben jutott a tudomására. Uniós jogba, hazai jogszabályba ütköző cselekmény is bejelenthető, akkor is megtehető, ha a vélt visszaélés kivizsgálása más hatóság, vagy bíróság hatáskörébe tartozik.
Bejelentést tehet:
– foglalkoztató munkavállalója, volt munkavállalója, tulajdonosa, illetve a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban álló vállalkozó, alvállalkozó, beszállító irányítása alatt álló személy – bejelentés anonim is lehet.
Bejelentés kivizsgálása:
A foglalkoztatónál egy erre a célra kijelölt, pártatlan személy/szervezeti egység működtetheti, vagy jogi személy foglalkoztató megbízási szerződéssel bejelentővédelmi ügyvédet is megbízhat.
Az írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást kell küldeni a bejelentő számára. A bejelentést 30 napon belül ki kell vizsgálni.
A bejelentés kivizsgálása során szigorúan be kell tartani az adatvédelmi előírásokat.
Ki ellenőrzi:
A foglalkoztatói visszaélés-bejelentési rendszerre vonatkozó kötelezettségek teljesítését a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi.
Mi tesz a bejelentővédelmi ügyvéd:
A bejelentővédelmi ügyvédi tevékenység lényege a megbízó vállalat tevékenységével összefüggő bejelentések fogadásával és kezelésével kapcsolatos feladatok ellátása.
E jogintézmény lényege pedig, hogy „[a] háromelemű jogviszonyban a megbízó (tipikusan egy gazdasági társaság) megbízza a bejelentővédelmi ügyvédet, hogy nevében eljárva fogadjon – a megbízóval kapcsolatos – bejelentéseket akár munkatársaitól, akár a megbízó külső partnereitől (pl. beszállító, alvállalkozó).
A bejelentővédelmi ügyvéd az egyes feladatait bejelentésnek minősülő jelzések alapján látja el. E körben minden olyan jelzés bejelentésnek tekintendő – a belső visszaélés-bejelentési rendszerben leadott bejelentéseken túl –, amely olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a megbízó jogi (vagy jogszabályba nem ütköző üzleti) érdekét, vagy a megbízó tevékenységével kapcsolatos jogszabálysértés, a közbiztonság, a közegészség vagy a környezet veszélyeztetésének megszüntetését szolgálja.
A bejelentővédelmi ügyvéd jogkörei:
• fogadja a megbízó tevékenységével összefüggő bejelentéseket,
• jogi tanácsadást nyújt a bejelentőnek a bejelentés kapcsán,
• kapcsolatot tart a bejelentővel, tőle tájékoztatást, felvilágosítást kérhet,
• közreműködhet a bejelentés alapján indult vizsgálat lefolytatásában,
• kérésére írásban tájékoztatja a bejelentőt a bejelentéssel kapcsolatos eseményekről, így elsősorban a
vizsgálat eredményéről, a megtett intézkedésekről vagy vizsgálat elutasításáról.
A vállalatok kötelezettségévé tett belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével szerződéskeretében bejelentővédelmi ügyvéd is megbízható.
A bejelentések kivizsgálásában való közreműködéssel szerződés keretében szintén megbízható a bejelentővédelmi ügyvéd (tehát kiterjeszthető a megbízás a bejelentések fogadásán túl a kivizsgálásra is, vagy köthető külön csak a kivizsgálásra is szerződés).
Cégünk ezen feladatok ellátására specializálódott, compliance szakjogász végzettségű ügyvéddel áll kapcsolatban.